|
Temetés
A halál megrendítő eseménye az életnek. Ekkor
következik be mindaz, amelyre egész keresztény életünkben vágyakoztunk, az
örökkévalóságba költözünk. A halál eseményében Isten végleg átveszi életünk
irányítását. Ez az elhunytnak megnyugtató lehet, de az ittmaradottaknak
mindenképpen szomorúság. A halál könyörtelenségével szembesülve bűneink
következményeivel szembesülünk. Nem volna ugyanis halál, ha nem volna bűn. Ezt a
minden emberre kiterjedő következményt törölte el Krisztus keresztáldozata,
amely a halált az örök élt lehetőségének kezdetére változtatta át.
Megkeresztelt ember teste a Szentlélek temploma és mint
ilyet a legnagyobb tisztelettel vesszük körül még halála után is. Nem feledjük
azt sem, hogy az ember testben küzdi végig földi életét és járja végig azt az
utat, mely meghívásunk alapján a Mennyek Országába vezet. Így elhunyt
szeretteink testét végső nyugalomra helyezzük, eltemetjük. A halál nem végleges
megsemmisülés, ezért az egyház olyan temetési módokat helyez előtérbe, amely a
test méltó nyugalomra helyezése. Ilyen temetési módok a koporsós temetés és a
hamvak eltemetése. Nem szerencsés a hamvak családi körben való végső megőrzése.
Ezzel ugyanis nincs biztosítva az elhunyt testének végső nyugalma és számtalan
más, akár még pszichikai problémát is felvet. A test eltemetésével az ember
valahol kifejezi a Teremtő és Gondviselő Isten akaratát, azt, hogy akit nagyon
szeretett, azt az Úr örök otthonába hazahívta.
Az élők és holtak közötti kapcsolatnak nem szakad vége a
halállal, csak radikálisan más formát ölt. Az élők kötelessége, hogy elhunytjaik
testének végső nyugalomra helyezésén túl, üdvösségükért is tegyenek. A halál
lezárja az érdemszerzés lehetőség a megholtak számára, de az értük való
érdemszerzés lehetősége továbbra is megmarad. Értük érdemeket szerezni annyit
jelent, hogy Istentől kiesdekeljük irgalmát, vagyis imádságainkkal megkérjük őt
arra, hogy törölje el szeretteink minden bűnét és büntetését és adja nekik
osztályrészül a megígért örök boldogságot.
A temetési szertartásról
A temetési szertartás a test végső nyugalomra helyezése,
az örök életben való reménységünk kifejezése, végül pedig érdemszerző imádság a
megholtért. Minden elhunyt krisztushívőnek megadjuk a temetés szertartását,
hitünk tanítása és egyházi törvényeink szerint.
A temetés ügyintézéséhez szükségesek az elhunyt adatai,
valamint egyházi temetőben való temetéshez a Halottvizsgálati Bizonyítvány
(másolatban). A temetés időpontjának megállapításánál igyekszünk a hozzátartozók
kérésének eleget tenni, de ez más lelkipásztori programjainknak is függvénye.
Bejelentés OnLine Plébániairodán keresztül
Temetési bejelentő adatlap letöltése
|